A felhők közül is figyelnek ránk.. :| :)

Annyi minden el szeretnék még mondani neki..
Annyiszor vissza szerettem volna tekerni az időt, csak hogy még egy kicsit vele lehessek.. hogy változtathassak a dolgokon.. csak hogy mi lett volna ha párszor máshogy szólok hozzá.. vagy ha valamit másként csináltunk volna..
Annyi minden el szeretnék még mondani neki..
Még most is bennem él a hangja, a nevetése.. ahogy a kezemet fogta..
és a szemei.. azok a barna szemek, amik miatt a világ összes barna szempárjába beleszerettem..
Emlékek..
Annyi minden megmarad bennünk.. akár egy jellegzetes mondat vagy mozdulat, illat.. bármi.. amiktől bárhol bármikor összeszorul a szívünk.. még mindig..

Mindenkinek az életében van sajnos egy vagy több olyan személy, aki nagyon hiányzik, de már nem lehet velünk.. már nincs itt.. és ez nem a mi döntésünk vagy az övé volt..
Akinek ott van a helye a szívünkben örökké..
Akinek a távozása miatt, soha semmi nem lesz már a régi..
Vigasztalhatjuk magunkat, hogy idővel majd jobb lesz.. meg hogy talán így kellett lennie... talán oka volt hogy  elment.. ez az élet rendje.. de nem tudom...
Miért nem alakultak a dolgok másképp..?
Annyi mindent el szeretnék még mondani neki..
Még most is sokszor gondolok rá.. és gondolkozom azon, hogy mi lenne ha még most is itt lenne.. mit csinálna.. milyen lenne.. mennyivel lenne más minden..

Titokban remélem, hogy ott ül fent az égen egy felhőn és figyeli azokat, akik fontosak neki.. azokat, akik gondolnak rá még mai napig is.. Onnan vigyáz ránk nap közben.. éjszaka pedig a csillagok közül ragyog le mindannyiunkra... hogy folyton velünk van.. hogy csak elköltözött egy jobb helyre..

Annyi mindent el szeretnék még mondani neki..

A szeretetünk sosem múlik el.. Sosem felejtjük el.. az emléke és hiánya örökre bennünk marad..
De sajnos az élet nem áll meg.. nem vár senkire..

Néha csak szeretném tudni az okokat.. hogy miért hagyott itt mindent? miért kellett? mi értelme volt?

Annyira sok éve már.. mégis ugyanúgy emlékszem mindenre..
Igen, ugyanúgy hiányzol..
Annyi mindent el szeretnék még mondani neked..

*H

Lehetsz..

Nem tudok rájönni, ki is vagy te igazából.. vagy hogy egyáltalán milyen szerepet szeretnél az életemben..
Mert lehetsz az, akiért bármit megtennék, ahogy lehetsz az is, aki csak szórakozik velem..
Lehetsz a hazug, aki elhiteti velem minden szavát, ugyanakkor lehetsz egy barát, akinek mindig ott a válla hogy ki sírhassam magam..
Esetleg lehetsz egy ellenség, akit a hátam közepére sem kívánok, vagy talán az, aki után a világ végére is elmennék..
Lehetsz az, aki miatt minden este sírva alszom el, vagy lehetsz csak egy közeli ismerős, akivel néha csupán pár szót váltok..
Lehetsz egy idegen, akivel egykor annyira fontosak voltunk egymásnak, vagy esetleg az is, aki minden reggel boldogan ébred fel mellettem..
Lehetsz egy csalódás, amit majd idővel talán kiheverek, vagy csak egy álom, amely néha vissza-vissza tér..
Lehetsz az is, aki a kezem fogja és a karjaiban tart, bármi történik, vagy akár lehetsz egy ártatlan 'szia' a szürke mindennapokban, ami színt visz mindenbe..
Lehetsz a veszély, ami vonz magához, vagy épp a tiltott gyümölcs, ami mindig édesebb.. 
Lehetsz az egyik legfontosabb személy az életemben, vagy az, akit soha többé nem akarok látni..
Lehetsz az, aki megvéd mindentől, ahogy az is, aki bármikor képes bajba sodorni..
Lehetsz a társam, aki örökre velem marad, vagy lehetsz egy hurrikán, ami teljesen magával sodor..
Lehetsz az, aki ellen harcolok, ugyanakkor az is, akivel együtt legyőzhetetlenek vagyunk..
Lehetsz a mosoly oka az arcomon, ahogy a pillangóké is a gyomromban.. pont ahogy a könnyeké a szememben is..
Lehetsz a seggfej, aki folyton átver és megaláz, vagy az, akinek a simogatására alszom el..
Lehetsz az ok, amitől minden megváltozik, vagy a csoda, amire már olyan régóta várok..
Lehetsz az, akitől félek, vagy az, aki miatt annyira boldog vagyok..  vagy talán lehetsz egy emlék, ami olyankor könnyeket, máskor pedig mosolyt csal az arcomra.. 
Lehetsz egy kívánság  00:00, 11:11, 22:22-kor, vagy minden hullócsillagnál.. ugyanakkor lehetsz az is, aki elől mindig is menekülni fogok..
Egyszóval lehetsz bármi az életemben.. A te döntésed..
De tudod mi vagy leginkább?!
Egy álom, amiről tudom, hogy sosem válik valóra.. ♥

*H

Kapaszkodom a szavaidba..

Soha többé nem fogok hinni neki.. Hülye vagyok mert csak áltatom magam azzal hogy mellettem a helye, és egyszer itt is lesz.. ha itt az ideje.. na meg az ígéretei..
Csak egyszerűen olyan jó hinni valamiben.. kapaszkodni valamibe ebbe a kicseszett kilátástalan egyedüllétben... elhitetem magammal hogy ő más.. mert el akarom hinni.. hogy vele tökéletes lesz minden..
De ez nyilvánvalóan nem lesz így.. és annyira rossz ebbe belegondolni..
De be kell látnom.. és el kell fogadnom a helyzetet.. nem ír, nem keres.. még véletlen sem futunk össze.. mert nincs ideje.. pedig állítólag mindenkinek arra van ideje, amire rászánja..
na meg a habiszti dumák.. mert minden más fontosabb.. hogy annyira sem erőlteti meg magát hogy írjon egy üzit és megkérdezze hogy vagyok.. semmibe se kerülne.. és ilyenkor azzal győzködöm magam, hogy talán szándékosan nem akarja fájdítani egyikőnk szívét sem..
Szerintem fogalma sincs mennyit gondolok rá.. hogy mennyit gondolkozom rajta..
hogy hányszor eszembe jutnak a nevetések.. az ölelések.. a csókjai.. a szavai.. és minden érintése..
és tudom, hülye vagyok hogy ezen rágódok és várok rá.. mert ugye nem érdemes olyanért küzdeni, aki nem akarja hogy küzdj érte..de ez van..
Azt akarom hinni, hogy ő is gondol rám.. és velem akar lenni.. csak talán fél.. vagy csak vár.. várja hogy végre itt legyen az ideje hogy velem lehessen.. hinni akarok benne..

Most meg itt ülök.. a kedvenc szürke pulcsimban, és írok.. mert így elviselhetőbb az egész.. kiírni magamból.. gondolkozom a miérteken.. gondolkozom a dolgok értelmén.. a naivitásomon.. rajta..
közben potyognak a könnyeim.. és legszívesebben képen törölném saját magam hogy "kapj már észbe te hülye.."
butaság.. de annyi bejegyzésem szól már róla.. csak tudnám miért.. mivel több ő mint a többiek.. miért gondolom annak.. kíváncsi lennék hogy vajon ez mindig így lesz-e..


Tudom hogy nem lesz semmi már a régi
Nem akarok én nagy dolgokat kérni
Érzem hogy minden egyszerűen köddé vált..
Érzem hogy minden egyszerűen csak elszállt..
Tudom nem jó ez így...
Tudom rosszul teszem...
Hogy nem kérek mást...
Csak hazudj még nekem...♥
 /Mr. Missh/


N♥  
*H

Hiába fáj..

Ha nem számítok neked akkor miért jöttél? miért voltál velem? miért mondtad hogy hiányoztam? miért csókoltál meg? miért öleltél úgy..? miért maradtál?!
Úgy gondolom volt választásod.. nem kényszerített senki.. te akartad.. tudtad jól mit teszel.. nem kértelek hogy maradj.. nem kértelek semmire.. mégis megtetted.. beértem volna egy sétával is, hogy beszéljünk.. csak hogy tudjam boldog vagy.. és egy mosollyal, amit annyira szeretek... de nem.. neked az nem volt elég.. tudtad hogy nem helyes.. mert állítólag őt szereted.. akkor miért?
És még ezek után azt állítod hogy nem vagyok fontos?! igen, biztosan nem jelentek semmit neked..
Hülye lennék elhinni, hiszen láttam a szemedben mindent.. éreztem hogy akárhányszor hozzámértél, a szíved szó szerint dörömbölt.. ott voltunk egymás mellett és fél percet sem bírtál ki hogy "véletlenül" ne érhess hozzám..
De ha mégis a másik kell, akkor cseszd meg..! Legyél vele.. Szeresd őt.. és tanulj meg együtt élni az érzéssel, hogy valahol nagyon mélyen, én mindig is fontosabb leszek..  és azzal, hogy nálam jobban úgysem akar senki téged..

Tudod, folyton győzködöm magam.. minden nap amikor csak eszembe jutsz, hogy miért gondoljak rád, miért foglalkozzak az egésszel, ha téged látszólag nem érdekel.. legalábbis ezt hazudod bele a világba.. hazudod saját magadnak..Könnyebb a megszokott életedet élni, mintha nem is léteznék, mint harcolni azért amitől igazán boldog lehetnél.. mint harcolni kettőnkért.. vagy csak megpróbálni..
Nem mondom hogy zökkenőmentes lenne.. mert nyilvánvalóan nem lenne az.. de totálisan megérné..

Eldöntötted magadban hogy nem menne.. hogy nem tudnák megbirkózni a helyzettel.. hogy így a legjobb mindkettőnknek..  de hé! nekem miért nincs beleszólásom ebbe..?!
Ha esélyt sem adsz valaminek, sosem tudod meg hogy mi lehetett volna belőle..

Aztán el fog jönni az idő, amikor bánni fogod.. kis idő elteltével rá fogsz jönni hogy volt esélyed.. hogy csak rajtad múlt minden.. de te elszúrtad..
Nem fogok már arra várni, hogy észbe kapj és azt mond: sajnálom..
Akkor már egy olyan emberrel leszek, aki nem félt kockáztatni.. aki nem döntött helyettem arról, hogy mi lenne a legjobb nekem.. Aki azért van velem mert ezt akarja.. és nem mással bohóckodik..
Bánni fogsz mindent.. minden bántást, minden elszalasztott érintést..
És tudod valahol sajnálni fogom.. de mégsem várhatok rád örökké..
Megtehetném.. sőt, meg is tenném, ha arra kérnél...
De te nem kérsz rá, és én így nem várok..
Így nem tehetem..
Mert várni a semmire, ami egyetlen szótól akár a minden lehetne.. értelmetlen.. butaság..

Csók; A lány, akit szeretsz, és aki téged is szeret.. csak azt nem tudni miért.. :)

N♥
*H

Mert a Föld nélküle is forog tovább.. :)

Összetörte a szíved.. igen.. nem hitted hogy képes lenne rá, de megtette.. aztán tovább állt..
Csalódtál.. na és?  nagy ügy.. történt már ilyen és fog is még biztosan..
Romokban az önbecsülésed a szíveddel együtt..azt hiszed a dolgoknak nincs értelme nélküle.. és minden olyan fájdalmas.. zavaros.. kilátástalan..
De ért ő egyáltalán annyit hogy ilyen rosszul érezd magad miatta?!
Az idő múlásával a romokat el tüntetheted, de a lyuk ott marad.. összeszedheted magad.. próbálhatsz továbblépni.. felejteni.. de ott lesz a tátongó üresség, ahol az ő helye volt.. és most csak a nagy semmi..
csak a hiány.. ami majd lassan megfakul, idővel egyre kevésbé fogod érezni, de nagyon sok időbe telik majd hogy teljesen eltűnjön és új dolgok költözhessenek a helyére..
Biztos lesz olyan, hogy azt hiszed eltűnt.. hogy nem hiányzik már.. de ez nem ilyen egyszerű sajnos..
Elő fognak kerülni emlékek.. egy dal, egy illat.. és újra fel erősödnek majd benned az érzések.. és te nem tehetsz ellene semmit.. előfog fordulni jó párszor amíg túl leszel rajta teljesen.. de hidd el, lesz majd idő amikor nem fog már érdekelni.. amikor nem fog földhöz csapni ha eszedbe jut a nevetése, vagy ha meglátod egy másik lánnyal.. csak idő kell... idő a szívednek hogy begyógyítsa a rajta esett sebeket.. hogy begyógyítsa önmagát.. idő, hogy elhidd, lehetsz még nélküle boldog..
Minden perc szenvedés után csak egyre erősebb leszel..
Aztán egyszer csak azt veszed majd észre, hogy van az életedbe valaki új.. valaki izgalmas.. vagy valaki olyan, aki eddig is ott volt, csak a puszta önsajnálattól nem vetted észre.. valaki, aki miatt a dolgok értelmet nyernek..
Aztán már csak azt veszed észre, hogy újra nevetsz.. hogy nem is gondolsz már rá..
Csak rá kell jönnöd, hogy semmi sem tart örökké..egyszer minden elmúlik.. és hogy a Föld nélküle is forog tovább..
*H

Mi lett volna, ha..?!

Mintha hasba rúgtak volna.. Nem éreztem fizikai fájdalmat, de belül összetörtem.. darabokra..
Ordítani tudtam volna egyetlen mondat miatt, ami már nem nekem szólt..
"Köszönöm hogy veled lehetek minden nap..♥"
Látni, hogy ilyet ír egy másik lánynak, rossz.. nagyon.. De tudni, hogy én szúrtam el, mert megvolt a lehetőségem.. még rosszabb..
Talán nem adtam bele mindent.. akkor még nem tudtam mit is veszítek valójában.. Nem tudom.. 

Egyszerűen élnünk kéne minden lehetőséggel, ami az utunkba kerül..megragadni erősen.. mert ha nem tesszük, később úgyis bánni fogjuk..
Azt gondoljuk, hogy úgy is lesz még ilyen alkalom.. de nem.. nem lesz.. és később a fejünkbe mászik a kérdés: vajon mi lett volna ha..?! mi lett volna ha valamit másképp csinálok..?! mi lett volna ha csak egyszer másképp szólok hozzá..?! Mi lett volna ha..? Talán semmi.. vagy talán minden.. talán megkaptuk volna amit akartunk.. talán boldogok lennénk.. vagy talán nem.. Túl sok a talán.. és ezeket már úgysem fogjuk megtudni.. Már késő.. túl késő..
 Nincs más, csak várni és bízni.. bízni, hogy egyszer talán a lehetőség újra kopogtatni fog.. bízni benne, hogy egyszer ő a tiéd lesz, miután ezerszer megbántad hogy az első alkalommal elszalasztottad.. csak bízni.. vagy szépen idővel elfelejteni.. és reménykedni, hogy boldog.. olyan boldog, amilyen veled talán sosem lehetett volna..  R♥ *H

Van ami örök♥

Az igaz barátság nem az, amikor sosem vesztek össze..és minden minden felhőtlen..amikor csak a jópofizás megy.. az sokkal inkább színészkedés, képmutatás..a látszat.. felszínesség..
Akik valóban igaz barátok, azok nem feltétlen értenek egyet mindenben...és ezt nem is félnek kimondani a másiknak.. lehet mosolyszünet, veszekedés, bármi..amibe a szimpla barátságok tönkremennek.. de ha valóban igazi az a barátság, akkor úgysem bírják ki hosszabb ideig egymás nélkül.. mert szükségük van a másikra..kapaszkodnak.. mert annyi minden áll mögöttük, hogy azt nem képes elsöpörni semmilyen veszekedés, pasi, félreértés vagy kavarás.. és biztosan tudják, hogy a jövőben az akadályokkal is csak úgy lehet szembenézni, hogy fogják egymás kezét.. ♥

ui: szóval drága barátnőm, nem szabadulsz.. :$ ♥