Ennek így kellett lennie..♥

Soha nem hittem azokban a megrendezett tökéletes filmbéli csókokban.. Nem hittem hogy valami ennyire tökéletes lehet. Amikor állnak a naplementében és a nyálas zene megszólal a háttérbe, sőt még a főszereplő hölgy lába is fellibben, aztán a többit tudjuk. Úgy voltam vele hogy ilyen tökéletes pillanat nem létezik. Mégis mikor megtörtént, mikor életem addigi legtökéletesebb csókja a számon csattant, rájöttem hogy de igen, mégis. Azóta akárhányszor eszembe jut, beleborzongok.
Emlékszem a hűvös nyári éjszakára, az ujjai érintésére a derekamon, az illatára, a szájára, az érzésekre amik bennem kavarogtak. Arra, hogy az eszembe akartam vésni a múló pillanatok-percek, érintések, minden egyes részletét. Kitörölhetetlenül..
Csak én és ő. Ketten. Miközben biztosan tudtuk, hogy nem szabad..♥

N♥
*H