Egy ponton majd rájössz, hogy valakiért vagy valamiért olyan sokat tettél, hogy az egyetlen lehetséges lépés az, ha meg állsz.. Hagyd őket békén.. Sétálj el.. Ez nem olyan, mintha nem próbálkoznál..Annyi az egész, hogy meg kell találnod a határt a határozottság és az elkeseredettség között.. Ami tényleg a tiéd, az úgy is a tiéd lesz, ami pedig nem, az nem számít mennyire keményen próbálkozol, úgy sem lesz soha...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése