Soha ne felejts el felállni..

Van, hogy bizonyos dolgokat és embereket el kell engedned az életedből, ami nehéz és fájdalmas lehet..
Van, hogy fogalmad sincs mit kéne tenned és hogyan tovább, de csak haladnod kell és idővel minden világos lesz.. Megérted a miérteket és válaszokat kapsz a hogyanokra..

Megérted miért fájt pont az, pont ott, pont annyira.. megérted hogy egy igaznak hitt barát miért felejtett el és állt tovább csak úgy, egyetlen szó nélkül, mikor azt hitted ennél többet ér a kapcsolatotok.. és megérted hogy miért kell az ilyeneket elengedni anélkül hogy fájna.. talán nincs már szükségetek egymásra.. másfelé vezet az utatok. Ami nem feltétlen rossz, csak lehet épp ijesztő.. Sokan félnek a változástól mert azt hiszik a változás rossz.. De ez nem így van.. a változás mindig újat hoz. Ez a dolga. Új ajtókat nyit meg, új utakat mutat.. Nekünk pedig csupán mernünk kell bízni a sorsunkban és abban, hogy minden út a mi utunk lehet, de csak akkor ha saját magunknak alakítjuk olyanná amilyenen járni szeretnénk. Amilyet elképzeltünk magunknak. Amilyenen végig tudunk menni még sok küzdelem és akadály árán is..
Igaz, nem lesz már ott hogy kisírhasd a vállán magad ha úgy érzed gyenge vagy.. De egy ilyen barát ne is kelljen inkább.. Ha magadra hagy, hagyjon csak.. Menjen.. Fogja ő még ezt bánni.. Hiányozni fogsz neki..
Nem mondom hogy könnyű lesz.. mert semmi sem könnyű.. De ha eljutsz odáig, ha azon az úton leszel, a te utadon, rá fogsz jönni, hogy totálisan megérte.. Ott nem lesznek már melletted hamis barátok, oda nem követnek a kudarcok, ott önmagad lehetsz, és ott lesznek melletted azok is akik épp ezért szeretnek..
Elveszthetsz milliónyi csatát.. csalódhatsz, eleshetsz, küzdhetsz.. csak egy a fontos, soha ne felejts el felállni.. :)

                                                                                                                     Tündérke♥