Annyiszor vissza szerettem volna tekerni az időt, csak hogy még egy kicsit vele lehessek.. hogy változtathassak a dolgokon.. csak hogy mi lett volna ha párszor máshogy szólok hozzá.. vagy ha valamit másként csináltunk volna..
Annyi minden el szeretnék még mondani neki..
Még most is bennem él a hangja, a nevetése.. ahogy a kezemet fogta..
és a szemei.. azok a barna szemek, amik miatt a világ összes barna szempárjába beleszerettem..
Emlékek..
Annyi minden megmarad bennünk.. akár egy jellegzetes mondat vagy mozdulat, illat.. bármi.. amiktől bárhol bármikor összeszorul a szívünk.. még mindig..
Mindenkinek az életében van sajnos egy vagy több olyan személy, aki nagyon hiányzik, de már nem lehet velünk.. már nincs itt.. és ez nem a mi döntésünk vagy az övé volt..
Akinek ott van a helye a szívünkben örökké..
Akinek a távozása miatt, soha semmi nem lesz már a régi..
Vigasztalhatjuk magunkat, hogy idővel majd jobb lesz.. meg hogy talán így kellett lennie... talán oka volt hogy elment.. ez az élet rendje.. de nem tudom...
Miért nem alakultak a dolgok másképp..?Annyi mindent el szeretnék még mondani neki..
Még most is sokszor gondolok rá.. és gondolkozom azon, hogy mi lenne ha még most is itt lenne.. mit csinálna.. milyen lenne.. mennyivel lenne más minden..
Titokban remélem, hogy ott ül fent az égen egy felhőn és figyeli azokat, akik fontosak neki.. azokat, akik gondolnak rá még mai napig is.. Onnan vigyáz ránk nap közben.. éjszaka pedig a csillagok közül ragyog le mindannyiunkra... hogy folyton velünk van.. hogy csak elköltözött egy jobb helyre..
Annyi mindent el szeretnék még mondani neki..
A szeretetünk sosem múlik el.. Sosem felejtjük el.. az emléke és hiánya örökre bennünk marad..
De sajnos az élet nem áll meg.. nem vár senkire..
Néha csak szeretném tudni az okokat.. hogy miért hagyott itt mindent? miért kellett? mi értelme volt?
Annyira sok éve már.. mégis ugyanúgy emlékszem mindenre..
Igen, ugyanúgy hiányzol..
Annyi mindent el szeretnék még mondani neked..
*H
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése